Mónosbéli Gyermekotthon | Barátságosabb lett a gyermekotthon
50512
post-template-default,single,single-post,postid-50512,single-format-standard,eltd-core-1.0.3,ajax_fade,page_not_loaded,boxed,borderland child-child-ver-1.0.0,borderland-ver-1.5.1, vertical_menu_with_scroll,smooth_scroll,,grid_1300,wpb-js-composer js-comp-ver-6.0.5,vc_responsive
 

Barátságosabb lett a gyermekotthon

Barátságosabb lett a gyermekotthon

Megújult a mónosbéli gyermekotthon főépülete. Bár mostantól a nevelőszülőség elsőbbséget élvez, az intézménynek van jövője.

Lesz már megfelelő környezet arra, hogy a mónosbéli nevelőotthonban élő gyerekek kipróbálhassák kézügyességüket, kiélhessék kreativitásukat, azaz, hogy továbbra is sok szép alkotás, festmény, plasztika kerüljön ki a kezük közül. Közel kétszázmillió forintból újították föl az 50 fiatalt nevelő mónosbéli gyermekotthon főépületét, a Szabó-kúriát.

A műemlék alagsorában kaptak helyet az új foglalkoztató szobák: képzőművészeti és kerámiaműhelyek, tűzzománc- és kerámia-kemencék, raktár és vizesblokk. Az első, akadálymentes szinten helyezkednek el a gazdasági irodák, a pszichológiai foglalkoztató és a könyvtár, de itt folyik a családgondozó tevékenység is. A januárban fenntartóváltáson átesett intézményben 2005 óta tervezték a műemlék felújítását, a fővárosi önkormányzat pedig (amelyhez akkor az otthon tartozott) tavaly végül hozzájárult, illetve forrást is biztosított. A munkálatokat tavaly ősszel kezdték el, s határidő előtt, idén májusban fejezték be. Időközben viszont a fenntartói szerepet átvette a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, amely a költségek jó részét is átvállalta.

– Intézményünkben 50 fővárosi gyermeket és fiatalt nevelünk 0-tól 24 éves korig, az ő ellátásukról, nevelésükről közel ötven szakember és gazdasági munkatárs gondoskodik. Széleskörű a nevelőmunkánk, hiszen vannak nálunk normál szükségletű gyerekek, sérültek és speciális ellátást igénylők is, valamint utógondozottak. Egyre kevesebb gyerek marad itt nagykorúságáig, általában 2-3 év alatt sikerül őket hazajuttani a vér szerinti családjukhoz, vagy mondjuk az őket befogadó rokonokhoz. Nem jellemző, hogy egy évtizedig, vagy akár 5-6 évig itt legyenek, akár egy gyerekről, akár testvérekről legyen szó – mondta el Istványiné Perge Gabriella igazgató, hozzátéve: a gondozási hely változása is nagyon ritka, lévén itt mindent megkapnak a gyerekek.

A nagykorúvá váltak közül többen Mónosbélen vagy környékén kezdik meg az életüket, letelepednek, ide köti őket a munkájuk és a saját családjuk. Az otthon egyébként szervesen bekapcsolódik a község életébe, s nem csupán a programok alkalmával, ugyanis az intézményben sok helybéli is dolgozik.


Ötvenhét éve nevelőotthon a Szabó-kúria

Szabó Antal erdőmérnök kúriája 1920-ban épült, 1951-ben államosították. Először 1952-1956 között nyaraltatás folyt a 2,2 hektáros birtokon, majd 1956-ban megnyílt benne az első vidéki óvodásotthon. Akkor két, 20 fős hálóteremben 40 gyereket helyeztek el. 1967-ben épült meg a sorház, így már 100-an is elfértek, 1971-73 között pedig elkészült az üvegpalota. Az 1981/82-es tanévtől fogadnak iskolás korúakat is. 1997-ben a gyermekvédelmi törvény módosítása miatt átalakult az intézmény, a férőhelyek száma 58-ra csökkent. Foglalkoznak utógondozottakkal és kisgyermekes anyákat is el tudnak helyezni.


Az avatóünnepségen Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár elmondta, az épület felújítása nemcsak az ott élő félszáz gyerek életét teszi könnyebbé, de segíti azok munkáját is, akik áldozatosan dolgoznak azokért, akikről szüleik valamiért nem gondoskodnak. Lelkileg is törődnek a gyerekekkel, szeretettel nevelik őket, amely az előadásokból, a gyerekek tiszteletteljes viselkedéséből is kitűnik. Ez segíthet abban, hogy a törés megszűnjön, s hogy az innen kikerülők felnőttként is teljes életet élhessenek.

– Magyarországon 21 ezer gyerek él nevelőotthonokban, illetve nevelőszülőknél. Hogy a családi légkör mit jelent, azt tudja mindenki, ezért arra törekszünk, hogy 12 éves kor alatt a gyerekek nevelőszülőkhöz kerüljenek. Persze, vannak speciális esetek, élethelyzetek amikor az elhelyezésre csak az otthonok jöhetnek szóba. Az értelmi fogyatékkal élők, a sérült, beteg fiatalok valószínűleg otthonokban maradnak, hiszen az örökbefogadó, illetve a nevelőszülők is – érthető okokból – inkább egészséges, minél fiatalabb gyerekeket szeretnének. Így is nagy teher hárul rájuk, s a saját gyermek nevelése sem könnyű – mondta el Soltész Miklós.


Egymilliárdból képzik tovább a nevelőszülőket

Több jogszabály is változott a gyermekek érdekében. Az örökbefogadásra vonatkozókat enyhítették, amennyire lehetett, de a kicsiket meg kell óvni attól, hogy ember- vagy szervkereskedelem áldozataivá váljanak. Ma már 4-5 napos csecsemőket is örökbe lehet adni, ha róluk előzőleg az anya lemondott, vagy olyan élethelyzetbe került. Program indult a nevelőszülői hálózat erősítésére, egymilliárd forint jut a képzésükre, s erre az oktatásra több mint hatszázan jelentkeztek. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanárai nagyobb óraszámban, több gyakorlattal adják át a szükséges tudást, tapasztalatot.


– Mónosbél csodálatos helyszín, itt a gyerekek gyönyörű környezetben vannak, s ez meghatározza az itteni tevékenységet is. Elképesztő odaadással, küzdelemmel nevelik őket, így hát az ilyen otthonoknak van jövőjük. Sok gyereknek van szüksége arra, hogy – ha már a szüleik ezt nem teszik – az állam gondoskodjon róluk – tette hozzá.

Az államtitkár elmondta, a gyermekvédelem területén változások lesznek. Jövőre a nevelőszülők hivatása munkaviszonynak számítana, ezzel együtt egészség- és nyugdíjbiztosítás is jár majd nekik. Ezzel azt ismerik el, hogy az a tevékenység, amelyet végeznek – mások gyermekeit nevelik – komoly feladat az ország szempontjából. Kemény munka, óriási felelősség, mert ha majd a fiataloknak elengedik a kezüket, önállóan kell boldogulniuk.

Írta: Tóth Balázs | Forrás: HEOL.hu